A "jó" biztosítás
Először is tisztázzuk - mit is értünk az Ügyfél (szerződő, biztosított, a biztosítást megkötő személy) szempontjából
„JÓ" Biztosításnak
Sokféle szempont rendszert lehetne felállítani, sokaknak az a "jó?" biztosítás amelyikért nem kell sokat fizetni, ez esetben a legfőbb szempont, hogy legyen olcsó a biztosítás.
Másoknak a legfőbb szempont, hogy a biztosító kár esetén normálisan fizessen!
Megint másoknak a legfőbb szempont, hogy mindenféle kárát térítse meg a biztosító, fontos szempont az is, hogy mindenféle vagyontárgyra szóljon a biztosítás.
Lehetne még hosszasan sorolni a szempontokat és ha Önnel beszélgetnénk valószínűleg elmondaná, hogy
Ön mit vár el a megkötésre kerülő biztosításától.
Ahány ember annyi egyedi helyzet, annyiféle szempont és ennek megfelelően annyiféle biztosítási megoldás szükséges. Nem lehet és nem is szabad általánosítani! (talán ez az on-line tarifáló, díj számítóprogramoknak egyik legnagyobb hibája)
Mindenkinek a saját helyzetéhez illő egyedi biztosítási megoldásokra van szüksége, így amikor valaki biztosítás kötésére szánja el magát legelőször saját magával kell tisztáznia, hogy mit is akar valójában. Kit (mely személyt) vagy mit (milyen vagyontárgyat) milyen veszélyek, károk ellen kíván biztosítani. Célszerű, ha határozottan megfogalmazza elképzeléseit, elvárásait a biztosítással kapcsolatban és végig gondolja, hogy egy a jövőben váratlanul bekövetkező hátrányos élethelyzetben mekkora anyagi segítségre lehet szüksége.
Az, hogy egy biztosítási szerződés az ügyfél szempontjából jó-e az a biztosítás megkötésekor vagy már az előtt eldőlhet.
Az ügyfélnek, Önnek tudnia kell, hogy kit, mit, milyen káresetekre biztosított. Talán az a legfontosabb, hogy tudja mire nem jó az adott biztosítása és mire igen! Ezeket csak akkor tudhatja meg, ha rászánja magát, hogy a szükséges ismereteket megszerezze!
A biztosításkötésekor a legnagyobb csapda: az „olcsó biztosítás”, azaz, hogy ne kelljen többet fizetni a biztosításért, mint amit eredetileg elképzeltünk!
Sokan nem is tudják mi - mennyibe fog kerülni a biztosításban, de már jó előre eldöntötték, hogy csak ennyit hajlandóak fizetni a biztosításra és egy forinttal sem többet. Ha az ilyen igényt a biztosításközvetítő maradéktalanul kiszolgálja, akkor a biztosításból valószínűleg kimarad egy-két kockázati kör (bizonyos károk bekövetkezte esetében nem fog fizetni a biztosító), vagy a biztosítási összegek nem felelnek meg az igényeknek és a valóságnak (ekkor a biztosító kevesebbet fog fizetni a jogosan járónál, vagy az elvártnál).
Így jöhet létre rengeteg rossz biztosítás, melyekben már a megkötésekor borítékolva van a későbbi csalódás, bosszúság. Ezzel nem azt kívánjuk mondani, hogy a drága biztosítás a feltétlenül jó biztosítás!
Szerintünk a díj szempontjából az a jó biztosítás, amelyik a pénzünkért azt nyújtja, amit elvárunk tőle, a díj - szolgáltatás aránya egyensúlyban van!
Biztosítás kötésével kapcsolatos alapvető tudnivalók
A biztosítás kötés elötti a legfontosabb ismeretek:
Ha biztosítási szerződés köt, ne döntsön azonnal, előbb alaposan tájékozódjon!
A biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig tanulmányozza át szerződési feltételeket /szabályzatot/.
Ha valamit nem ért, kérje biztosítási szakember, biztosításközvetítő segítségét, magyaráztassa el az Ön számára nem egyértelmű biztosítási fogalmakat.
A biztosító és a független biztosításközvetítő - mielőtt a szerződés megkötésére sor kerülne - köteles beszerezni írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy a biztosító és a független biztosításközvetítő főbb adataira, a biztosítási szerződés jellemzőire vonatkozó részletes tájékoztatást megkapta.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.
A biztosítási esemény lehet különösen:
a szerződésben megállapított káresemény (biztosítási esemény);
halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;
testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Ha a kötvény tartalma eltér az Ügyfél ajánlatától, és az eltérést az Ügyfél tizenöt napon belül nem kifogásolja azt, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal az Ügyfél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a szerződő fél a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását megfelelő határidőn belül köteles legyen a biztosítónak írásban bejelenteni. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
A biztosítási eseményt (a kár) bekövetkezését a szabályzatban megállapított idő alatt (általában 2 napon belül) a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben (pl. érdekmúlás) a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.
Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (a biztosított és a szerződő nem azonos), a biztosítási esemény bekövetkezéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.