Társasház biztosítás ismertető
Társasház és Lakóközösség Biztosítás ismertető
Ahol egy épületben 6-200 család él együtt és vagyonuk jelentős részét ez a társasházi lakás teszi ki, ott egyetlen jó megoldás van a vagyon megóvására váratlan, előre nem látható események esetén a
TÁRSASHÁZ KÖZÖS BIZTOSÍTÁSA!
Miért merem ezt ilyen határozottan kijelenteni, annak ellenére, hogy eddigi tapasztalataim szerint sok közös képviselő és lakóközösség jelentős ellenállást tanúsít, amikor szóba kerül, hogy a társasházukra ilyen közös biztosítás legyen.
A kilencvenes évek közepe óta évente 8-10 közgyűlésen veszek részt, ahol a lakóközösség 10-30 %-ban megjelent tagjait tájékoztattam a társasház biztosítás miben létéről és adtam árajánlatot, válaszoltam meg a tulajdonosok kérdéseit.
A mögöttem lévő közgyűléseken szerzett tapasztalatot összegezve a társasház közös biztosítás megkötése iránti ellenállás okai, és a kifogások széles skálán mozognak, de alapvetően három fő okot lehet megfogalmazni:
1. Nekem van saját egyéni biztosításom a lakásomra, olyan amilyet én akartam. Annál a biztosítónál kötöttem meg, azzal az üzletkötővel, aki számomra szimpatikus volt. A lakásbiztosításom díja is csak annyi, melyet megfelelően olcsónak és elfogadhatónak tartok. Abban a hitben vagyok, hogyha károm keletkezik, akkor azt a saját egyéni lakásbiztosításom alapján maradéktalanul kifogja fizetni a biztosítóm.
Akiknek van saját egyéni lakás biztosításuk azok többnyire nem vesznek részt a biztosítással foglalkozó közgyűléseken vagy ha, megjelennek akkor a „nekem van, minek a közös biztosítás, ami a közös költség növekedéséhez vezet” véleményt is képviselik.
2. Hitelt vettem fel és a bankom előírta a hitelfedezethez a biztosítás megkötését és ha a lakásbiztosításomat megszüntetem vissza kell fizetnem a hitelt.
3. A másik jelentős ok: a közös képviselő és a biztosításközvetítő (üzletkötő, ügynök) - többnyire az utóbbi hibájából - nem működik megfelelően közre a lakók kellő tájékoztatása és a társasház biztosítás megkötése érdekében.
A közgyűlés biztosítással foglalkozó része nincs megfelelően előkészítve, a lakóközösség tagjai – sok esetben a közös képviselő sem - nem értik, nem ismerik fel miért is előnyös számukra a társasház egészére szóló közös biztosítás. Nem értik, hogy mivel nyújt többet egy társasházban lakó lakás tulajdonosnak az épület egészére szóló társasház biztosítás szemben az egyéni lakásbiztosítással.
Nem tudják, hogyha van egyéni lakásbiztosításuk és ha megköti a közös képviselet, az igenlő közgyűlési határozat alapján a társasház biztosítást, akkor mit és hogyan lehet és kell változtatni a saját biztosításon.
Sokszor csak azt hallják, hogy ugyanarra a vagyontárgyra (a lakás épületrészére) nem lehet több biztosítást kötni, mert hogy az biztosítási csalás, a biztosító ugyanarra a kárra nem fizet kétszer.
Sokszor csak azt hallják, hogy ugyanarra a vagyontárgyra (a lakás épületrészére) nem lehet több biztosítást kötni, mert hogy az biztosítási csalás, a biztosító ugyanarra a kárra nem fizet kétszer.
Nem akarnak új biztosítást kötni, nem akarják az egyéni lakásbiztosítás módosítással kapcsolatos ügyintézést vállalni.
A lakók nem ismerik, hogy ha van társasház-biztosítás akkor az esetlegesen bekövetkező kár esetén hogyan fog alakulni a kárrendezés, ki és milyen károk esetén mekkora kártérítési összeget fog kapni akkor, ha a lakásán belül vagy ha a közös részeket érintő kár keletkezett.
Nem tudják, hogyha a társasház az üzemeltetése során kárt okoz, akkor a társasházközösség egésze felelős az okozott kár megtérítéséért.
Nem tudják, hogyha a társasház az üzemeltetése során kárt okoz, akkor a társasházközösség egésze felelős az okozott kár megtérítéséért.
Szerintem nem szabad a lakóközösséget, a közgyűlésen megjelenteket olyan helyzetbe hozni, hogy olyasmiről döntsenek, amiről nem rendelkeznek elegendő információval, nem lehet olyan közgyűlési szavazást kikényszeríteni, ahol csak arról lehet szavazni, hogy a társasház biztosítása mennyibe fog kerülni és ez mennyivel fogja a közösköltséget megnövelni.
Miért előnyös a társasház közös, egy egészként történő biztosítása?
Statisztikák szerint általában a társasházban lakók 20-30 %-ának egyáltalán nincs a lakására semmilyen biztosítása és felelősségbiztosítással sem rendelkeznek egy károkozás esetére.
A lakók további 30-40 %-ának elavult régi lakás biztosítása van, mely nem tartalmaz minden lehetséges kárfélére fedezetet és sok esetben nem a valós értékre szól, még ha el is fogadta a szokásos díjemeléseket (indexálást, értékkövetést) a lakó.
A lakók mindösszesen 20-30 %-a rendelkezik korszerű valós értékekre szóló egyéni lakásbiztosítással, mely alapján biztos lehet benne, hogy a biztosítási szerződésében foglaltak szerinti kárait valójában fogja téríteni a biztosító, de így is lehetnek olyan kárai a saját lakásában, melyek az egyéni lakásbiztosítása alapján nem térülnek. (pl. olyan csőtörés kár, amikor nem a lakáshoz tartozó csővezeték tört el, hanem az un. közös részhez tartozó függőleges felszálló vezeték.)
A legegyszerűbben megfogalmazva, mert a „rendes” tulajdonostársak védelmét szolgálja!
Ha nincs a társasház egésze egyben biztosítva akkor is előfordulhatnak a házban különböző károk, melyeket a Társasháznak a saját költségvetéséből kell fedeznie, (pl.: egy komolyabb vízcsőtörés, melynél több lakás, lépcsőház, pince elázott, vagy a pincébe betört a víz ), így ezek elhárítási, helyreállítási költségei növelték a közös költséget. A biztosítás megléte esetén ezeket a költségeket a biztosító megfizeti.
Biztonságot jelent arra az esetre is minden egyes lakó részére, ha véletlenül egy nagyobb kár (pl.: robbanás, mint Békásmegyeren) következne be és ennek helyreállításához a társasház nem rendelkezik elegendő pénzzel - akkor a lakóknak saját maguknak kellene a több tízmilliós helyreállítási költséget megfizetni. Ha megkötötték a társasház biztosítást, akkor egy ilyen kár esetén Önök helyett a biztosító fizet.
Gondolják csak végig, ha valaki nem tud vagy nem hajlandó közös költséget fizetni, saját egyéni biztosítást fizetni, akkor egy esetleges több millió forintos kár helyreállítási költségeihez képes lesz hozzájárulni?
A közös tulajdonú épületrészeket ért károkat (pl. a felhőszakadáskor a pincét elönti a víz, a szélvihar feltépi a lapos tető szigetelését, a lift kiég, stb.), amennyiben csak saját egyéni lakásbiztosítással rendelkezik a lakók egy része meglehetősen bonyolult rendezni, mivel több biztosítóhoz kell fordulni és a biztosítási összegek is nagy eltéréseket mutatnak még teljesen azonos lakások esetében is.
A kárrendezés ennek következtében meglehetősen sokáig eltart.
Ha csak egyéni lakásbiztosításokkal rendelkezik a lakók egy része, akkor közöst ért kár az aránylagos kártérítés, és amiatt, hogy számos lakónak nincs biztosítása, soha nem térülhet meg teljes egészében, így a különbözetet is a lakóközösségnek kell megfizetni.
A lakók szempontjából a leglényegesebb és talán a legtöbb félelmet okozó, a társasház biztosítás megkötését megelőző kérdés: Mi lesz a saját már meglévő lakásbiztosításommal, nekem majd mindkettőt fizetnem kell?
Nem!
A saját lakásbiztosításokat - ha létre jött a társasház biztosítás - módosítani szükséges, az épületszerkezeti-részekre szóló részeket (lakás tulajdon) ki kell vetetni az egyéni lakásbiztosításokból, azoknak csak az ingóságokat kell tartalmaznia.
Nagyon lényeges, hogy senkinek sem kötelező a saját megszokott biztosítójánál lévő szerződését felmondani és azt a társasház biztosítást megkötő biztosítóhoz átvinni.
Ha valaki ragaszkodik a saját biztosításközvetítőjéhez (üzletkötőjéhez) akkor természetesen Őt kell megkérnie a biztosítása módosításara.
Ha valaki ragaszkodik a saját biztosításközvetítőjéhez (üzletkötőjéhez) akkor természetesen Őt kell megkérnie a biztosítása módosításara.
Többe fog-e kerülni, ha mindkét biztosításra fizetnem kell?
Három eset lehetséges:
Három eset lehetséges:
1. Ha valaki 1-2 éve megkötött korszerű, reális biztosítási összegű egyéni lakásbiztosítással rendelkezik, akkor neki valószínűleg olcsóbb lesz a módosítás utáni egyéni ingóság biztosítása és a társasház biztosításból a lakására jutó díj együttes összege.
2. Ha valaki régi, rossz biztosítási összegre megkötött (még ha az évenkénti indexálást, emelést el is fogadta) egyéni lakásbiztosítással rendelkezik, akkor neki többe fog kerülni a módosítás utáni egyéni ingóság biztosítása és a társasház biztosításból a lakására jutó díj együttes összege, de rendelkezni fog egy korszerű normális értékekre szóló biztosítási formával, melynél normális kárrendezésre számíthat.
3. Ha valaki nem rendelkezett saját biztosítással a lakására, akkor neki is lesz fedezete a lakás épületszerkezeti részeit érintő károkra, a biztosítás díja beépül a közös költségbe.
A saját ingóságaira, ha akar köthet egyéni biztosítást, de ez továbbra sem kötelező.
A saját ingóságaira, ha akar köthet egyéni biztosítást, de ez továbbra sem kötelező.
Mire szól a társasház-biztosítás?
A biztosítás alapján az épület egésze - a teljes épületszerkezet - biztosított, a pincétől egészen a tetőig, beleértve az épület összes falazatát (a lakáson belülieket is), födémet, az épületgépészeti elemeket, mint például a teljes víz-, melegvíz-, csatornahálózatot, az elektromos vezetékeket a mérőórákkal együtt, a szellőző berendezéseket, stb.
Egyszerűen úgy lehet ezt elképzelni, mint ahogy egy teljesen üres, beköltözésre váró épület kinéz, a lakók személyes ingóságai (bútorok, konyhafelszerelés, ruházat, televízió, háztartási gépek, stb.) nélkül.
Egyszerűen úgy lehet ezt elképzelni, mint ahogy egy teljesen üres, beköltözésre váró épület kinéz, a lakók személyes ingóságai (bútorok, konyhafelszerelés, ruházat, televízió, háztartási gépek, stb.) nélkül.
Mi a biztosítási esemény (mire fog fizetni a biztosító)?
Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak (jelen esetben az épület) megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése minősül, ha bekövetkezése valamely alább felsorolt kár nemmel (kockázattal) közvetlen okozati összefüggésben áll, és a kár véletlen, váratlan, és előre nem látható esemény (un. biztosítási esemény) következménye.
Milyen kockázatokra nyújt fedezetet a társasház közös biztosítása?
A biztosítás az ÉPÜLET tekintetében a következő kockázatokra terjeszthető ki, az igényeknek és az épületek jellegének megfelelően:
Tűz kockázatok
Tűz (a kockázatviselés helyén belül bárhol keletkezett tűz esetén szolgáltat a biztosító, a szándékosság nincs kizárva)
Robbanás (szándékosság nincs kizárva)
Villámcsapás (az épületen belüli antenna-hálózatot a biztosító épületszerkezeti elemnek tekinti, vagyis kockázatviselése arra is kiterjed),
Villámcsapás másodlagos hatása (az indukciós hatás által elektromos készülékekben keletkezett károkat téríti, amennyiben a becsapódás helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt),
Elemi kár kockázatok
Vihar (az 54 km/h sebességet elérő, vagy meghaladó szél által okozott károkat téríti a biztosító, és a vihar által megrongált tetőszerkezeten keresztül beömlő csapadék által okozott károkat is megtéríti)
Felhőszakadás (a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó csapadék általokozott károkat téríti meg a biztosító)
Árvíz,
Hónyomás,
Jégverés (a jégverés által a biztosított épületek tetőfedésében, redőnyeiben keletkezett károkat téríti a biztosító)
Földrengés,
Földcsuszamlás,
Kő-és földomlás,
Ismeretlen építmény, üreg beomlása,
Idegen jármű ütközése (minden, nem a biztosított tulajdonát képező jármű által az épületben keletkezett károkat téríti a biztosító),
Idegen tárgyak rádőlése,
Betöréses lopás kockázatra ( a biztosító megtéríti a betöréses lopás bekövetkeztével vagy annak kísérletével összefüggő épületrongálási károkat és a közös tulajdonban lévő ingóságok kárait)
Vízkár kockázatra (valamennyi víz, csatorna, fűtési víz- és gőzvezeték törése, repedése, lyukadása, dugulása által keletkezett károkat téríti a biztosító, továbbá a feltárás költségeit, a hibás csőszakasz erejéig.
Üvegtörés kockázatra (az épület valamennyi szerkezetileg beépített ajtajának és ablakának üvegezésére -kivéve, ha drótüvegből készült- terjed ki a biztosító kockázatviselése)
Kiegészítő üvegtörés kockázat (a lépcsőházi és folyosói korlátok, erkélyek és loggiák üvegezésére, valamint a drótüveg felületekre -kivéve tetőfelületek- terjed ki a biztosító kockázatviselése)
Különleges üvegfelületek biztosítása (kirakatokra, kopolitüvegből vagy üvegtéglából készült üvegfalakra, valamint üvegtetőkre terjed ki a biztosító kockázatviselése)
Tető- és panelhézag beázás (magas- vagy lapos tetőn, illetve panelhézagon keresztül történő beázás esetén a beáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kárt téríti meg a biztosító)
A biztosítási feltételek szerint megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül az épületek biztosítási összegének maximum 5%-áig az esetlegesen szükségessé váló:
Rom-és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,
A biztosítottat terhelő oltás, mentés,
Tervezés, hatósági engedélyezés,
Minden egyéb szükséges kárenyhítési költségeket, valamint
Az esetlegesen szükségessé váló ideiglenes lakásbérleti díját és a költözés költségeit.
BŐVÍTETT FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS keretén belül, szerződésenként a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosító a biztosított által a felelősségbiztosítási szabályzatban részletezett minőségben, szerződésen kívül, idegen harmadik személynek, valamint a lakóközösség által az egyes lakónak, illetve a lakók egymás közt okozott személysérüléses és tárgyrongálási károkat, feltéve, hogy a biztosított (ak) felelőssége megállapítható.
A felelősségbiztosítás alapelve a Polgári Törvénykönyvből vezethető le: aki másnak kárt okoz, azt köteles megtéríteni. A biztosító a felelősségbiztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a károkozó biztosított helyett a biztosítási összeg erejéig megtéríti a károsult kárát és az esetleges jogi költségeket.
Igényelhetők még az alábbi KIEGÉSZITŐ BIZTOSÍTÁSOK:
Különleges üvegfelületek biztosítása (kirakatokra, kopolitüvegből vagy üvegtéglából készült üvegfalakra, valamint üvegtetőkre terjed ki a biztosító kockázatviselése)
Kaputelefon rongálás
Személyfelvonók (lift) biztosítása (váratlan műszaki károk, géptörés, gépbaleset, vandalizmus)
Kerti növényzet biztosítása (vihar, felhőszakadás, csőtörés, vandalizmus)
Garázsban tárolt személygépjárművek biztosítása (alapbiztosítási események és vízkár)
Közös ingóság biztosítása (a lakóközösség közös tulajdonú ingóságaira terjed ki)
Társasházkezelők felelősségbiztosítása
A Közgyűlési Határozat a Társasház Biztosítás megkötéséről:
A Biztosító Társaságok a későbbi jogi viták elkerülése érdekében kérik, hogy a társasház közgyűlése hozzon határozatot a biztosítás megkötéséről és hatalmazza fel a Közös Képviselőt annak megkötésére.
Nem kötik ki, hogy ennek a határozatnak, milyennek kell lenni-e, a Biztosítók szempontjából elégséges az un. egyszerű többséggel meghozott határozat (a jelenlévők 50%-a plusz egy szavazat), Természetesen a Társasház belső szabályai (SZMSZ) eltérő szabályokat is megállapíthat a szavazás rendjéről és ebben az esetben a társasház biztosításának megkötéséről is ennek megfelelő szavazást kell tartani.
Nem kötik ki, hogy ennek a határozatnak, milyennek kell lenni-e, a Biztosítók szempontjából elégséges az un. egyszerű többséggel meghozott határozat (a jelenlévők 50%-a plusz egy szavazat), Természetesen a Társasház belső szabályai (SZMSZ) eltérő szabályokat is megállapíthat a szavazás rendjéről és ebben az esetben a társasház biztosításának megkötéséről is ennek megfelelő szavazást kell tartani.
Mik a tulajdonosok teendői, ha megköti a társasházkezelő, az Intéző Bizottság vagy a Közös Képviselő közgyűlési határozat alapján a társasház biztosítást?
Meglévő saját egyéni lakás biztosítás esetén:
Ha a saját egyéni lakásbiztosításuk tartalmazza az épületszerkezeti részeket is (pl.: lakástulajdon) akkor a biztosításukat módosítatni szükséges, csak ingóságot tartalmazó biztosításra.
Ezt kezdeményezhetik a saját üzletkötőjüknél, ha ragaszkodnak hozzá. Az eredeti biztosítójuknál maradhatnak, ha így kívánják.
A társasház biztosítást közvetítő alkuszok általában felajánlják, hogy a lakókat a nekik alkalmas időpontban felkeresik, tájékoztatják, hogy a szükséges módosítást hogyan célszerű elvégezni és ha a lakó megbízza az alkuszt a módosítás elvégzésével, akkor azt meg is csinálják a legtöbb biztosító lakás biztosítása esetében.
Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy senkinek sem kell új biztosítást kötni, nem kell felmondania a régi biztosítását, mindösszesen csak módosítani célszerű!
Új tulajdonos vagy olyan tulajdonos esetében, aki a saját ingóságait kívánja biztosítani:
Elegendő a biztosításközvetítő által megadott telefonszámot felhívni, és a tulajdonosnak megfelelő időpontban utánajárások nélkül akár saját lakásán kaphatja meg a szükséges információt a társasház biztosításról és kötheti meg a saját egyéni biztosításait.
Kár esetén:
A kár felfedezését követő lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a ház gondnokát, a kárelhárítás valamint a kárbejelentés megtétele érdekében, ha szükséges a közös képviselőt és a biztosításközvetítőjét, akik megadják a kárrendezéséhez szükséges felvilágosítást és intézkednek a kárbejelentésről a biztosító felé.
A kár felfedezését követő lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a ház gondnokát, a kárelhárítás valamint a kárbejelentés megtétele érdekében, ha szükséges a közös képviselőt és a biztosításközvetítőjét, akik megadják a kárrendezéséhez szükséges felvilágosítást és intézkednek a kárbejelentésről a biztosító felé.
- Tíz Jó OK + még egy...
- Amikor kezdődik a közgyűlési szezon. Rendben vannak a társasházaik biztosításai?
- Biztosító váltás társasház-biztosítás esetén
- Ki kérhet és kaphat ajánlatot a társasház biztosítására?
- Biztosítás társasházi lakásra
- Az egyéni lakásbiztosítás és a társasház biztosítás összefüggései
- Kárenyhítés vagy kártérítés a társasházi károk esetén
- Amikor fizet a biztosító!
- Amikor biztosan nem fog kártérítést fizetni a biztosító
- Társasházi garázsok és a bennük tárolt autók biztosítása