A Szakértő Válaszol A Szakértő Válaszol
Ide kattintva írhatja meg kérdését szakértőnknek 
Szakértői válasz:
Tisztelt L.Veronika!
A Ptk XLV. fejezete foglalkozik a biztosításokkal és ebből az 549 § (1) bekezdése a túlbiztosítás (kettős biztosítás) tilalmát mondja ki.
Viszont a Ptk. ebben a fejezetében lényeges előírások találhatóak a közlési és változás bejelentési kötelezettségre is.
Amikor a korábban már megkötött társasház-biztosítás után Ön saját lakásbiztosítást kötött közölnie kellett volna a lakásbiztosítása megkötésénél, hogy az épület, amiben a lakása van rendelkezik társasház-biztosítással, így valójában elégséges lett volna csak az ingóságaira saját biztosítást kötnie.
A lakásbiztosításnak biztosítója joggal zárkózik el a biztosítási díjak lakása épületszerkezeti részeire eső részének visszatérítése elől, hiszen a biztosítás létrejötte óta egy esetlegesen bekövetkező kár kockázatát viselte Ön helyett.
A jelenlegi helyzetében, hogy a továbbiakban elkerülje a túlbiztosítást, a kettős díjfizetést célszerű a saját egyéni lakásbiztosítását a lehető leghamarabb úgy módosítatnia, hogy az csak az Ön ingóságaira vonatkozón.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1
Szakértői válasz:
Tisztelt Sándor Edina!
Kérdéseit három csoportba rendeztem és így válaszolom meg.
A lakók érvelése a társasház-biztosítás fölöslegessége mellett csak részben megalapozott.
Valóban, ha mindegyik lakó rendelkezik saját nem túl régen megkötött egyéni lakásbiztosítással, akkor a tulajdoni hányaduk arányában a közös tulajdonban lévő épületrészek is biztosítottak.
Viszont több kérdés is előkerül a társasházban egy esetlegesen bekövetkező káreseménykor és annak rendezése során, ha azt az egyéni lakásbiztosítások alapján szeretnék rendeztetni:
- adott káresemény bekövetkeztekor valóban rendelkezik-e mindegyik lakó érvényes, díjjal rendezett egyéni biztosítással?
- a társasházi közösség senkinek nem írhatja elő, hogy rendelkezni-e kell a saját lakás tulajdonára biztosítással és arról, hogy a lakónak van-e biztosítása biztosítási titok megsértése nélkül nem tud a közösség informálódni (Biztosítási titok)!
- az egyéni lakásbiztosítások épületre vonatkozó biztosítási összegei a valós újraépítési értekre szólnak-e?
- az egyéni lakásbiztosítások melyik biztosítóknál vannak? (Jellemzően egy 12 lakásos épületben minimum 4-5 biztosítónál vannak a biztosítások)
Társasházi károk rendeztetése egyéni lakásbiztosítások alapján meglehetősen bonyolult folyamat:
- valakinek a lakók közül vagy a közös képviselőnek fel kell vállalnia, össze kell fognia a teljes ügyintézést, az egyéni lakásbiztosítási kötvények összegyűjtését (biztos, hogy mindegyik lakó hajlandó a saját lakásbiztosításának minden elemét a közösség előtt nyilvánossá tenni?), a szerződőktől kárügyintézésre meghatalmazások kérését, az egyes biztosítókhoz a kárbejelentéseket, a biztosítók kárszakértőinek fogadását, helyre állításához szükséges árajánlatok beszerzését. A biztosítók kárszakértőivel (4-5-tel) való egyeztetéseket a kárösszegének megállapításáról és arról, hogy az adott biztosítónál lévő egyéni lakásbiztosítások alapján a megállapított kárösszeg mekkora részét fogják kifizetni.
- Általában elmondható, hogy egy ilyen a társasházi közös tulajdonban eset kár rendezése meglehetősen elhúzódó több hónapot is igénybevevő, ember és idegeket megterhelő folyamat a sok egyeztetés és a különböző biztosítok egymással való kommunikációjának lassúsága vagy hiánya miatt.
- A kár összege csak részben kerül megtérítésre, az esetleges alulbiztosítottságok, a különböző lakásbiztosítási módozatok kockázati körei, a biztosítási összegek eltérősége és esetleg az egyes lakások a kár bekövetkeztében való biztosítottságának hiánya miatt.
- A megállapított kártérítés összegének kifizetései a különböző biztosítóktól más és más időpontokban fog megtörténni, így csak apró részletekben jut a társasház pénzhez.
- Mivel a kárhelyreállítás sok esetben nem tűrhet halasztás (pl.:a vihar, jégverés a tetőzetet szétrombolta több millió forintos kár okozva vagy egy gázrobbanás a pincében, amely a ház alapjait is megrongálta), így a társasházi közösségnek meg kell előlegezni azt az összeget, mely a helyreállításhoz szükséges! Már ha van miből, éppen van a számlájukon annyi tartalék pénz, amiből ezt meg tudják tenni vagy a lakók hajlandóak azonnal pótbefizetéseket tenni, hitelt felvenni a helyreállítás finanszírozására. Ha pedig mindez nem lehetséges, akkor&.(bíznak a jó szerencséjükben, vagy valakinek a feltétel nélküli azonnali segítségében?)
Saját egyéni lakásbiztosításokkal mi történik, ha a társasház közös az egész épületre vonatkozó társasház-biztosítást köt:
- Az egyéni lakásbiztosításokat ebben az esetben a kettős biztosítottság és a dupla díjfizetés miatt célszerű módosítatni. Az épületre vonatkozó részt a szerződésből ki kell vetetni, a továbbiakban csak a lakó saját ingóságaira kell, hogy szóljon az egyéni lakás ingóság biztosítás.
- Az ingóságok biztosítási összegeit az egyéni lakásbiztosítás szerződője határozza meg, tehát az akkora összeg lehet, amekkorát a lakó akar, természetesen figyelembe véve a biztosító minimális biztosítási összegre vonatkozó előírását. Nem érdemes túl magas biztosítási összeget meghatározni, mert a biztosító maximum a pótlási vagy újra beszerzési értékig fog kártérítést nyújtani.
-Általában elmondható, hogy a társasház-biztosítás közös költségben fizetett az adott lakásra eső díjrésze valamint az egyéni csak ingóságokra vonatkozó lakásbiztosítások díjának összege 20-30% százalékkal kedvezőbb, mintha a lakás tulajdonosa teljeskörű önálló egyéni lakásbiztosítással rendelkezik.
Tisztelettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Kedves Andris!
A társasházbiztosítás csak abban az esetben szól a társasház ingatlanán lévő fa kidőlése által idegen harmadik személynek (nem a társasház tulajdonostársának) okozott kár megtérítésére, ha a biztosítás tartalmaz felelősségbiztosítást is valamint a társasház üzemeltetője a magyar kártérítési jog szerint felelős a kár okozásáért.
A vihar által kidöntött fa okozta kár esetében akkor felelős, ha a karbantartási kötelezettségének nem tett eleget, vagyis tudomása volt arról, hogy esetleg a fa korhadt és ennek ellenére sem vágatta ki. Abban az esetben, ha a fa teljesen egészséges volt vagy korhadt volt ugyan, de erről nem volt tudomása a társasház üzemeltetőjének, akkor ez a káresemény sajnos viszmajor eset.
Ha társasház üzemeltetője elzárkózik a szóbeli megkeresése alapján a kártérítési igénye elöl, akkor először ajánlott levélben kell megírnia kártérítési igényét részükre, melyben részletezi az esemény körülményeit, tanúit, bizonyítékait és a kár összegszerűségét valamint azt is, hogy miért tartja felelősnek a társasházat a bekövetkezett kárért. Ha ezt a kártérítési igényét a társasház elutasítja akkor nem marad más megoldás mint jogi út igénybe vétele.
Tisztelettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Tisztelt Magdi!
A társasház-biztosításban a szerződő a társasházi közösség és nem egyenként a lakók.
A szerződést a társasház nevében az a törvényesen eljáró személy (többnyire a közös képviselő) kötheti meg, akit a társasház legfőbb döntéshozó testülete a közgyülés, határozata alapján felhatalmazta a biztosítás megkötésére.
A biztosítók a közgyülési határozatot kérik a biztosítás megkötésekor. A biztosítók nem írják elő, hogy milyen arányú szavazás melett meghozott közgyűlési határozat szükséges.
Arra, hogy a közgyülési határozat hogyan születik meg (nem biztosítási kérdés) a Társasházi Tv. és a társasház SZMSZ-e tartalmaz előírásokat. Mihez kell 100%, mihez kell 2/3, és mihez elégséges a jelenlévő tulajdonostársak egyszerű többségi szavazata. A közgyűlési határozat viszont az esetlegesen a határozat ellen szavazókat is köti, ha azt a többség megszavazta.
A jogi kérdéseket sajnos nem tudom megválaszolni, mert nem az a szakterületem.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Tisztelt Börzsei Györgyi!
A társasház az okozott kárért nem tehető felelőssé, mivel az egyik lakó ingósáhaihoz tartózó mosógép meghibásodása okozta az elázást.
A következő kédés, hogy a mosógép tulajdonosa felelőssé tehető-e az okozott kárért?
Csak abban az esetben, ha a mosógépet nem a kezelési útmutatójában foglaltak szerint üzelmetette vagy hosszabb időre felügyelet nélkül hagyta azt.
Abból, amit leírt a saját "teljes körű" biztosításáról, valamint a biztosítója kéréséből az derül ki, hogy a kárukat a biztosító felelősségi alapon kívánja rendezni.
Vagy is Önöknek a kár összegét csak akkor hajlandó kifizetni, ha azt visszkövetelési jogával élve be tudja hajtani a kár okozóján. Ezért kéri a felelősség elismerését.
Sajnos az Önök teljes körűnek hit vállalkozói vagyonbiztosítása sem igazán az (nem tartalmazza a beázási kockázatot), mert akkor minden további nélkül rendezné a biztosítója az Önök saját biztosítása alapján a kárukat.
Összegezve a biztosítójuk valószínűleg joggal kéri a felelősséget elismerő nyilatkozatot. Ha nem sikerül ilyet beszerezniük, akkor nem marad más megoldás mint, a káruk megtérítése érdekében pokgári per indítása a kár okozójával szemben.
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Kedves Mária!
Kérdése nem kifejezetten biztosítási kérdés, hanem a társasház működésére vonatkozik, melyet a Társasházi Tv. Alapító Okirat és a társasházuk SZMSZ-e szabályoz. A "Pót díj" fizetésére az abban foglaltak az irányadók, tudomásom szerint az ilyen rendkívüli befizetésekről közgyűlési határozatot kell hozni.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Kedves Andrea!
A Fő Menű >>> Kapcsolat oldalon megtalálja a mobil számomat.
Várom a hívását!
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Kedves Mariann!
Igen! Pontosan így van.
Az Önkormányzati Vagyonkezelő csak, akkor köthet társasházbiztosítást saját elhatározásából, ha a lakóépületben kizárólag csak önkormányzati bérlakások és bérlemények vannak.
Üdvüzlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Szakértői válasz:
Tisztelt Fraknói Mariann!
A konkrét ügy részleteinek ismerete nélkül nehéz teljesen korrekt választ adni, ezért általánosságban tudok csak válaszolni.
Alapult a Társasházi Tv.-t és a biztosítási szabályzatokat lehet venni.
A társasházbiztosítás szerződője a társasházi közösség! Tehát nem egy személy(a ház lakója, egyik tulajdonos társa, albetétese).
Ha valakinek a társasházi épületben albetétként üzlethelyisége van, akkor két féle lehetőség van a biztosításására:
1. Az üzlet helyiség épületszerkezeti részei a társasházbiztosítás keretében kerülnek biztosításra. Nevesítve, mint vállalkozási terület valamint a tulajdonos a gépeit, berendezéseit, árúkészletét önállóan saját vállkozói vagyonbiztosítás keretei között biztosíthatja.
2. A másik lehetőség, hogy az üzlet tulajdonosa komplett vállakozói vagyonbiztosítást kött és ha kára keletkezik akkor, csak az alapján kéri annak megtérítését.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
30
Bejegyzés
Véseiné Gál Etelka
14 augusztus 2010 09:10 | Pápa
Tisztelt szakértő!
Kérdésem a következő,2010.08.13-án este vihar volt elment az áram ,már nem volt időm a számítógép áramtalanítására ,így a működő lap monitor el füstölt ára 50000ft . ,társas házban lakom nem tudom a ház biztosítása kiterjed-e ilyen balesetekre ,biztos emiatt történt ,ha igen mit kell tenni ez ügyben ,mert sajnos újat venni nem tudok és a javítása sem lenne olcsó . Köszönettel :Véseiné Gál Etelka
Kérdésem a következő,2010.08.13-án este vihar volt elment az áram ,már nem volt időm a számítógép áramtalanítására ,így a működő lap monitor el füstölt ára 50000ft . ,társas házban lakom nem tudom a ház biztosítása kiterjed-e ilyen balesetekre ,biztos emiatt történt ,ha igen mit kell tenni ez ügyben ,mert sajnos újat venni nem tudok és a javítása sem lenne olcsó . Köszönettel :Véseiné Gál Etelka
L.Veronika
04 augusztus 2010 11:10 | Budapest
Tisztelt Szakértő!
2006-ban vásároltam egy lakóparkban egy lakást. Maga a társasház természetesen kötött biztositást. Azonban én is kötöttem 2008 nyarában szintén biztositást a lakásomra vagyonbiztositással együtt.
A társasház biztositója azt mondta, hogy két biztositás nem lehet egy lakásra, igy mondjam fel a sajátomat és csak külön vagyonbiztositásra kössek. Továbbá azt is mondta, hogy követeljem a biztositómat, hogy fizesse vissza nekem a biztositási dijat (kivéve a vagyonbiztositást), mert a Ptk ezt irja elő. Ez valóban igy van? Kérem irja meg, hogy pontosan milyen jogszabály irja ezt elő - mármint a visszafizetést - mert a biztositó társaság elhajtott engem.
Köszönettel
L.Veronika
2006-ban vásároltam egy lakóparkban egy lakást. Maga a társasház természetesen kötött biztositást. Azonban én is kötöttem 2008 nyarában szintén biztositást a lakásomra vagyonbiztositással együtt.
A társasház biztositója azt mondta, hogy két biztositás nem lehet egy lakásra, igy mondjam fel a sajátomat és csak külön vagyonbiztositásra kössek. Továbbá azt is mondta, hogy követeljem a biztositómat, hogy fizesse vissza nekem a biztositási dijat (kivéve a vagyonbiztositást), mert a Ptk ezt irja elő. Ez valóban igy van? Kérem irja meg, hogy pontosan milyen jogszabály irja ezt elő - mármint a visszafizetést - mert a biztositó társaság elhajtott engem.
Köszönettel
L.Veronika
Szakértői válasz:Tisztelt L.Veronika!
A Ptk XLV. fejezete foglalkozik a biztosításokkal és ebből az 549 § (1) bekezdése a túlbiztosítás (kettős biztosítás) tilalmát mondja ki.
Viszont a Ptk. ebben a fejezetében lényeges előírások találhatóak a közlési és változás bejelentési kötelezettségre is.
Amikor a korábban már megkötött társasház-biztosítás után Ön saját lakásbiztosítást kötött közölnie kellett volna a lakásbiztosítása megkötésénél, hogy az épület, amiben a lakása van rendelkezik társasház-biztosítással, így valójában elégséges lett volna csak az ingóságaira saját biztosítást kötnie.
A lakásbiztosításnak biztosítója joggal zárkózik el a biztosítási díjak lakása épületszerkezeti részeire eső részének visszatérítése elől, hiszen a biztosítás létrejötte óta egy esetlegesen bekövetkező kár kockázatát viselte Ön helyett.
A jelenlegi helyzetében, hogy a továbbiakban elkerülje a túlbiztosítást, a kettős díjfizetést célszerű a saját egyéni lakásbiztosítását a lehető leghamarabb úgy módosítatnia, hogy az csak az Ön ingóságaira vonatkozón.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1
Sándor Edina
05 július 2010 11:46 | 4400 Nyíregyháza
Tisztelt Szakértő!
Társasház-biztosítással kapcsolatban szeretnék Öntől tájékoztatást kérni.
Egy négyemeletes, 12 lakásos, több, mint 50 éve épült gázfűtéses társasházban lakunk. A lakógyűléseken már többször előkerült az épületbiztosítás kérdése, szükségessége.
A lakók közül többen azzal érveltek, hogy az épületbiztosítás megkötése azért fölösleges, mert ha minden lakás rendelkezik lakásbiztosítással, akkor az épület összes közös használatú helyisége is biztosítottnak minősül. A lakók közül néhányan attól is tarthatnak, hogy ha tömbbiztosítást kötünk, akkor a lakásukban található ingóságok nem kellő mértékben (árértékben) lennének biztosítva.
Társasházi biztosítás hiányában hogyan történik egy olyan kár rendezése, amelyik közös használatú helyiséget (is) érint? (Pl. a lépcsőház bejárati ajtója, ablakai sérülnek meg, elázik a pince, vagy vihar, vagy tűzeset miatt megrongálódik a tetőszerkezet? (sátortetős épület, van beépítetlen padlástér) Ilyen esetben melyik biztosítónál kell kezdeményezni a kárrendezést, ha a lakástulajdonosok más-más biztosítónál rendelkeznek biztosítással? Lehet, hogy csak a tájékozatlanságomból adódik, de szerintem elég bonyolult egy ilyen eljárás.
Tömbbiztosítás megkötése esetén van arra lehetőség, hogy az egyes lakások külön-külön is rendelkezzenek lakásbiztosítással? (Csak, gondolom, olyankor a lakásbiztosításokat módosítani szükséges, hogy a közös helyiségek biztosítása kikerüljön a lakásbiztosításból. pl. a pince, vagy egyéb használatú közös helyiség megrongálódása esetén, nehogy két forrásból igényeljük a kárrendezést.) Ha ez járható út, akkor azok a lakók is megnyugodhatnának, akik esetleg nagyobb értékben szeretnék biztosítani a lakásuk ingóságait.
Az esetleges kettős (lakásbiztosítások + társasházi) biztosítás mennyivel jelentene többletköltséget a lakók számára? (Tudom, hogy ez az épület paramétereinek részletes ismerete nélkül pontosan nem adható meg, csak pl. egy százalékos arányra gondoltam).
Válaszát, véleményét előre is köszönöm,
Tisztelettel: Sándor Edina
Társasház-biztosítással kapcsolatban szeretnék Öntől tájékoztatást kérni.
Egy négyemeletes, 12 lakásos, több, mint 50 éve épült gázfűtéses társasházban lakunk. A lakógyűléseken már többször előkerült az épületbiztosítás kérdése, szükségessége.
A lakók közül többen azzal érveltek, hogy az épületbiztosítás megkötése azért fölösleges, mert ha minden lakás rendelkezik lakásbiztosítással, akkor az épület összes közös használatú helyisége is biztosítottnak minősül. A lakók közül néhányan attól is tarthatnak, hogy ha tömbbiztosítást kötünk, akkor a lakásukban található ingóságok nem kellő mértékben (árértékben) lennének biztosítva.
Társasházi biztosítás hiányában hogyan történik egy olyan kár rendezése, amelyik közös használatú helyiséget (is) érint? (Pl. a lépcsőház bejárati ajtója, ablakai sérülnek meg, elázik a pince, vagy vihar, vagy tűzeset miatt megrongálódik a tetőszerkezet? (sátortetős épület, van beépítetlen padlástér) Ilyen esetben melyik biztosítónál kell kezdeményezni a kárrendezést, ha a lakástulajdonosok más-más biztosítónál rendelkeznek biztosítással? Lehet, hogy csak a tájékozatlanságomból adódik, de szerintem elég bonyolult egy ilyen eljárás.
Tömbbiztosítás megkötése esetén van arra lehetőség, hogy az egyes lakások külön-külön is rendelkezzenek lakásbiztosítással? (Csak, gondolom, olyankor a lakásbiztosításokat módosítani szükséges, hogy a közös helyiségek biztosítása kikerüljön a lakásbiztosításból. pl. a pince, vagy egyéb használatú közös helyiség megrongálódása esetén, nehogy két forrásból igényeljük a kárrendezést.) Ha ez járható út, akkor azok a lakók is megnyugodhatnának, akik esetleg nagyobb értékben szeretnék biztosítani a lakásuk ingóságait.
Az esetleges kettős (lakásbiztosítások + társasházi) biztosítás mennyivel jelentene többletköltséget a lakók számára? (Tudom, hogy ez az épület paramétereinek részletes ismerete nélkül pontosan nem adható meg, csak pl. egy százalékos arányra gondoltam).
Válaszát, véleményét előre is köszönöm,
Tisztelettel: Sándor Edina
Szakértői válasz:Tisztelt Sándor Edina!
Kérdéseit három csoportba rendeztem és így válaszolom meg.
A lakók érvelése a társasház-biztosítás fölöslegessége mellett csak részben megalapozott.
Valóban, ha mindegyik lakó rendelkezik saját nem túl régen megkötött egyéni lakásbiztosítással, akkor a tulajdoni hányaduk arányában a közös tulajdonban lévő épületrészek is biztosítottak.
Viszont több kérdés is előkerül a társasházban egy esetlegesen bekövetkező káreseménykor és annak rendezése során, ha azt az egyéni lakásbiztosítások alapján szeretnék rendeztetni:
- adott káresemény bekövetkeztekor valóban rendelkezik-e mindegyik lakó érvényes, díjjal rendezett egyéni biztosítással?
- a társasházi közösség senkinek nem írhatja elő, hogy rendelkezni-e kell a saját lakás tulajdonára biztosítással és arról, hogy a lakónak van-e biztosítása biztosítási titok megsértése nélkül nem tud a közösség informálódni (Biztosítási titok)!
- az egyéni lakásbiztosítások épületre vonatkozó biztosítási összegei a valós újraépítési értekre szólnak-e?
- az egyéni lakásbiztosítások melyik biztosítóknál vannak? (Jellemzően egy 12 lakásos épületben minimum 4-5 biztosítónál vannak a biztosítások)
Társasházi károk rendeztetése egyéni lakásbiztosítások alapján meglehetősen bonyolult folyamat:
- valakinek a lakók közül vagy a közös képviselőnek fel kell vállalnia, össze kell fognia a teljes ügyintézést, az egyéni lakásbiztosítási kötvények összegyűjtését (biztos, hogy mindegyik lakó hajlandó a saját lakásbiztosításának minden elemét a közösség előtt nyilvánossá tenni?), a szerződőktől kárügyintézésre meghatalmazások kérését, az egyes biztosítókhoz a kárbejelentéseket, a biztosítók kárszakértőinek fogadását, helyre állításához szükséges árajánlatok beszerzését. A biztosítók kárszakértőivel (4-5-tel) való egyeztetéseket a kárösszegének megállapításáról és arról, hogy az adott biztosítónál lévő egyéni lakásbiztosítások alapján a megállapított kárösszeg mekkora részét fogják kifizetni.
- Általában elmondható, hogy egy ilyen a társasházi közös tulajdonban eset kár rendezése meglehetősen elhúzódó több hónapot is igénybevevő, ember és idegeket megterhelő folyamat a sok egyeztetés és a különböző biztosítok egymással való kommunikációjának lassúsága vagy hiánya miatt.
- A kár összege csak részben kerül megtérítésre, az esetleges alulbiztosítottságok, a különböző lakásbiztosítási módozatok kockázati körei, a biztosítási összegek eltérősége és esetleg az egyes lakások a kár bekövetkeztében való biztosítottságának hiánya miatt.
- A megállapított kártérítés összegének kifizetései a különböző biztosítóktól más és más időpontokban fog megtörténni, így csak apró részletekben jut a társasház pénzhez.
- Mivel a kárhelyreállítás sok esetben nem tűrhet halasztás (pl.:a vihar, jégverés a tetőzetet szétrombolta több millió forintos kár okozva vagy egy gázrobbanás a pincében, amely a ház alapjait is megrongálta), így a társasházi közösségnek meg kell előlegezni azt az összeget, mely a helyreállításhoz szükséges! Már ha van miből, éppen van a számlájukon annyi tartalék pénz, amiből ezt meg tudják tenni vagy a lakók hajlandóak azonnal pótbefizetéseket tenni, hitelt felvenni a helyreállítás finanszírozására. Ha pedig mindez nem lehetséges, akkor&.(bíznak a jó szerencséjükben, vagy valakinek a feltétel nélküli azonnali segítségében?)
Saját egyéni lakásbiztosításokkal mi történik, ha a társasház közös az egész épületre vonatkozó társasház-biztosítást köt:
- Az egyéni lakásbiztosításokat ebben az esetben a kettős biztosítottság és a dupla díjfizetés miatt célszerű módosítatni. Az épületre vonatkozó részt a szerződésből ki kell vetetni, a továbbiakban csak a lakó saját ingóságaira kell, hogy szóljon az egyéni lakás ingóság biztosítás.
- Az ingóságok biztosítási összegeit az egyéni lakásbiztosítás szerződője határozza meg, tehát az akkora összeg lehet, amekkorát a lakó akar, természetesen figyelembe véve a biztosító minimális biztosítási összegre vonatkozó előírását. Nem érdemes túl magas biztosítási összeget meghatározni, mert a biztosító maximum a pótlási vagy újra beszerzési értékig fog kártérítést nyújtani.
-Általában elmondható, hogy a társasház-biztosítás közös költségben fizetett az adott lakásra eső díjrésze valamint az egyéni csak ingóságokra vonatkozó lakásbiztosítások díjának összege 20-30% százalékkal kedvezőbb, mintha a lakás tulajdonosa teljeskörű önálló egyéni lakásbiztosítással rendelkezik.
Tisztelettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Andris
20 május 2010 13:44 | Budapest
Tisztelt Szakértő Úr!
Kérdésem a következő.
Egy társasház ingatlanról viar következtében utcára, majd autóra kidőlt fa általi károkozásra kiterjed-e, illetőleg általában ki szokott-e terjedni a biztosítás, és mi a teendő, amennyiben a társasház titkolózik, elzárkózik?
Köszönettel várom válaszát:
Andris
Kérdésem a következő.
Egy társasház ingatlanról viar következtében utcára, majd autóra kidőlt fa általi károkozásra kiterjed-e, illetőleg általában ki szokott-e terjedni a biztosítás, és mi a teendő, amennyiben a társasház titkolózik, elzárkózik?
Köszönettel várom válaszát:
Andris
Szakértői válasz:Kedves Andris!
A társasházbiztosítás csak abban az esetben szól a társasház ingatlanán lévő fa kidőlése által idegen harmadik személynek (nem a társasház tulajdonostársának) okozott kár megtérítésére, ha a biztosítás tartalmaz felelősségbiztosítást is valamint a társasház üzemeltetője a magyar kártérítési jog szerint felelős a kár okozásáért.
A vihar által kidöntött fa okozta kár esetében akkor felelős, ha a karbantartási kötelezettségének nem tett eleget, vagyis tudomása volt arról, hogy esetleg a fa korhadt és ennek ellenére sem vágatta ki. Abban az esetben, ha a fa teljesen egészséges volt vagy korhadt volt ugyan, de erről nem volt tudomása a társasház üzemeltetőjének, akkor ez a káresemény sajnos viszmajor eset.
Ha társasház üzemeltetője elzárkózik a szóbeli megkeresése alapján a kártérítési igénye elöl, akkor először ajánlott levélben kell megírnia kártérítési igényét részükre, melyben részletezi az esemény körülményeit, tanúit, bizonyítékait és a kár összegszerűségét valamint azt is, hogy miért tartja felelősnek a társasházat a bekövetkezett kárért. Ha ezt a kártérítési igényét a társasház elutasítja akkor nem marad más megoldás mint jogi út igénybe vétele.
Tisztelettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Magdi
07 május 2010 12:08 | 8360
Tisztelt Román Úr!
Kérném szíves válaszát arra, hogy a társasházi biztosítás megkötésére (mivel törvényi előírás nincs) kötelezhetőek-e a lakók saját akaratuk ellenére. A biztosítók a lakók 2/3-ad aláírásával, hozzájárulásával elfogadja a nyilatkozatot a szerződés megkötésére.
11 lakásból 4 lakás tulajdonosa nem adja beleegyezését a társasházi biztosítás azon formájához, hogy összes lakás + közös épület szerkezetek és közös helyiségek együttes biztosítása. Nekik van saját lakás biztosításuk a lakás megvásárlása óta,és ragaszkodnak továbbra is ahhoz. Nem akarják, hogy lakásuk felett más rendelkezzen, és helyettük az esetlegesen előforduló biztosítási ügyeiket más intézze. Viszont nincs kifogásuk csak a kimondottan közös épület szerkezetek és helyiségek biztosítása ellen.
Lehet-e a bírósághoz fordulni az üggyel kapcsolatban? Egyetlen egy lakó (közös képviselő)kijelentése szerint igen, mert megakadályozzák őt és a többi hozzájárulását adó lakót abban,hogy kevesebb biztosítási díjat fizessenek.
Csak a feltett kérdésekre szíveskedjen megadni a válaszát. A társasházi biztosítás előnyeiről és esetleges hátrányairól nem kérünk tájékoztatást.
Szeretnénk kérni, hogy válaszát a fenti e-mail címre szíveskedjék küldeni, természetesen csak akkor ha ez Önnek nem okoz problémát.
Tisztelettel: Magdi
Kérném szíves válaszát arra, hogy a társasházi biztosítás megkötésére (mivel törvényi előírás nincs) kötelezhetőek-e a lakók saját akaratuk ellenére. A biztosítók a lakók 2/3-ad aláírásával, hozzájárulásával elfogadja a nyilatkozatot a szerződés megkötésére.
11 lakásból 4 lakás tulajdonosa nem adja beleegyezését a társasházi biztosítás azon formájához, hogy összes lakás + közös épület szerkezetek és közös helyiségek együttes biztosítása. Nekik van saját lakás biztosításuk a lakás megvásárlása óta,és ragaszkodnak továbbra is ahhoz. Nem akarják, hogy lakásuk felett más rendelkezzen, és helyettük az esetlegesen előforduló biztosítási ügyeiket más intézze. Viszont nincs kifogásuk csak a kimondottan közös épület szerkezetek és helyiségek biztosítása ellen.
Lehet-e a bírósághoz fordulni az üggyel kapcsolatban? Egyetlen egy lakó (közös képviselő)kijelentése szerint igen, mert megakadályozzák őt és a többi hozzájárulását adó lakót abban,hogy kevesebb biztosítási díjat fizessenek.
Csak a feltett kérdésekre szíveskedjen megadni a válaszát. A társasházi biztosítás előnyeiről és esetleges hátrányairól nem kérünk tájékoztatást.
Szeretnénk kérni, hogy válaszát a fenti e-mail címre szíveskedjék küldeni, természetesen csak akkor ha ez Önnek nem okoz problémát.
Tisztelettel: Magdi
Szakértői válasz:Tisztelt Magdi!
A társasház-biztosításban a szerződő a társasházi közösség és nem egyenként a lakók.
A szerződést a társasház nevében az a törvényesen eljáró személy (többnyire a közös képviselő) kötheti meg, akit a társasház legfőbb döntéshozó testülete a közgyülés, határozata alapján felhatalmazta a biztosítás megkötésére.
A biztosítók a közgyülési határozatot kérik a biztosítás megkötésekor. A biztosítók nem írják elő, hogy milyen arányú szavazás melett meghozott közgyűlési határozat szükséges.
Arra, hogy a közgyülési határozat hogyan születik meg (nem biztosítási kérdés) a Társasházi Tv. és a társasház SZMSZ-e tartalmaz előírásokat. Mihez kell 100%, mihez kell 2/3, és mihez elégséges a jelenlévő tulajdonostársak egyszerű többségi szavazata. A közgyűlési határozat viszont az esetlegesen a határozat ellen szavazókat is köti, ha azt a többség megszavazta.
A jogi kérdéseket sajnos nem tudom megválaszolni, mert nem az a szakterületem.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Börzsei Györgyi
28 április 2010 21:02 | Győr
Tisztelt Szakértő !
Egy társasház földszintjén bérelünk egy üzlethelyiséget. A minap a felettünk lévő 2. emeleti lakásban az elromlott mosógépből kiáramló víz elöntötte üzletünket. A társasháznak csak a falakra terjed ki a biztosítása, így az ő biztosítójuk csak ezt tériti. Viszont nálunk a jelentős kár az elázott készletünkben keletkezett. A felső lakó szintén bérli a lakást, biztosítása sem neki, sem a tulajdonosnak nincs. Nekünk van teljes körű biztosításunk, viszont a mi biztosítónk csak akkor téríti a kárt, ha a károkozó elismeri felelősségét. Ilyen nyilatkozatot, viszont sem a tulaj, sem a bérlő egyenlőre nem akar aláírni. Kérdésem, hogy jogos a mi biztosítónk ilyen irányú kikötése ?
Egy társasház földszintjén bérelünk egy üzlethelyiséget. A minap a felettünk lévő 2. emeleti lakásban az elromlott mosógépből kiáramló víz elöntötte üzletünket. A társasháznak csak a falakra terjed ki a biztosítása, így az ő biztosítójuk csak ezt tériti. Viszont nálunk a jelentős kár az elázott készletünkben keletkezett. A felső lakó szintén bérli a lakást, biztosítása sem neki, sem a tulajdonosnak nincs. Nekünk van teljes körű biztosításunk, viszont a mi biztosítónk csak akkor téríti a kárt, ha a károkozó elismeri felelősségét. Ilyen nyilatkozatot, viszont sem a tulaj, sem a bérlő egyenlőre nem akar aláírni. Kérdésem, hogy jogos a mi biztosítónk ilyen irányú kikötése ?
Szakértői válasz:Tisztelt Börzsei Györgyi!
A társasház az okozott kárért nem tehető felelőssé, mivel az egyik lakó ingósáhaihoz tartózó mosógép meghibásodása okozta az elázást.
A következő kédés, hogy a mosógép tulajdonosa felelőssé tehető-e az okozott kárért?
Csak abban az esetben, ha a mosógépet nem a kezelési útmutatójában foglaltak szerint üzelmetette vagy hosszabb időre felügyelet nélkül hagyta azt.
Abból, amit leírt a saját "teljes körű" biztosításáról, valamint a biztosítója kéréséből az derül ki, hogy a kárukat a biztosító felelősségi alapon kívánja rendezni.
Vagy is Önöknek a kár összegét csak akkor hajlandó kifizetni, ha azt visszkövetelési jogával élve be tudja hajtani a kár okozóján. Ezért kéri a felelősség elismerését.
Sajnos az Önök teljes körűnek hit vállalkozói vagyonbiztosítása sem igazán az (nem tartalmazza a beázási kockázatot), mert akkor minden további nélkül rendezné a biztosítója az Önök saját biztosítása alapján a kárukat.
Összegezve a biztosítójuk valószínűleg joggal kéri a felelősséget elismerő nyilatkozatot. Ha nem sikerül ilyet beszerezniük, akkor nem marad más megoldás mint, a káruk megtérítése érdekében pokgári per indítása a kár okozójával szemben.
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Mária
06 április 2010 08:46 | Dunakeszi
Tisztelt Szakértő úr!
Azt szeretném öntől kérdezni,hogy a társas házban több tartozó van a közös képviselő kötelezheti a társasházban lakó többi lakót hogy PÓT DÍJ befizetés cimszóval,hogy hejettü befizessük az ök tartozásaikat. Köszönöm
Azt szeretném öntől kérdezni,hogy a társas házban több tartozó van a közös képviselő kötelezheti a társasházban lakó többi lakót hogy PÓT DÍJ befizetés cimszóval,hogy hejettü befizessük az ök tartozásaikat. Köszönöm
Szakértői válasz:Kedves Mária!
Kérdése nem kifejezetten biztosítási kérdés, hanem a társasház működésére vonatkozik, melyet a Társasházi Tv. Alapító Okirat és a társasházuk SZMSZ-e szabályoz. A "Pót díj" fizetésére az abban foglaltak az irányadók, tudomásom szerint az ilyen rendkívüli befizetésekről közgyűlési határozatot kell hozni.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Kolompár andrea
09 március 2010 15:23 | 6724 szeged jakab lajos utca 21 1/2
szeretnék öntöl egy elérhetőséget kérni és felhívnám fontoss!
06206105838
06206105838
Szakértői válasz:Kedves Andrea!
A Fő Menű >>> Kapcsolat oldalon megtalálja a mobil számomat.
Várom a hívását!
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Fraknói Mariann
25 február 2010 17:18 |
Tisztelt Szakértő úr!Köszönöm szives tájékoztatását. A lényegre választ kaptam: A társasházbiztosítás szerződője KIZÁRÓLAG a társasházi lakóközösség és nem egy résztulajdonos- jelen esetben az Önkormányzati Vagyonkezelő- lehet, ha jól értettem. Köszönettel Mariann
Szakértői válasz:Kedves Mariann!
Igen! Pontosan így van.
Az Önkormányzati Vagyonkezelő csak, akkor köthet társasházbiztosítást saját elhatározásából, ha a lakóépületben kizárólag csak önkormányzati bérlakások és bérlemények vannak.
Üdvüzlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
Fraknói Mariann
18 február 2010 17:44 | Baja Oltványi u. 12.
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy törvényileg ki lehet a társasházbiztosítás szerződője? Csak a társasház, vagy pedig lehet a házban lévő tulajdonos, aki jelen esetben az Önkormányzat, kinek a tulajdonában egy üzlethelyiség áll. Fontos lenne tudnunk egy vita miatt. Köszönettel Mariann
Szakértői válasz:Tisztelt Fraknói Mariann!
A konkrét ügy részleteinek ismerete nélkül nehéz teljesen korrekt választ adni, ezért általánosságban tudok csak válaszolni.
Alapult a Társasházi Tv.-t és a biztosítási szabályzatokat lehet venni.
A társasházbiztosítás szerződője a társasházi közösség! Tehát nem egy személy(a ház lakója, egyik tulajdonos társa, albetétese).
Ha valakinek a társasházi épületben albetétként üzlethelyisége van, akkor két féle lehetőség van a biztosításására:
1. Az üzlet helyiség épületszerkezeti részei a társasházbiztosítás keretében kerülnek biztosításra. Nevesítve, mint vállalkozási terület valamint a tulajdonos a gépeit, berendezéseit, árúkészletét önállóan saját vállkozói vagyonbiztosítás keretei között biztosíthatja.
2. A másik lehetőség, hogy az üzlet tulajdonosa komplett vállakozói vagyonbiztosítást kött és ha kára keletkezik akkor, csak az alapján kéri annak megtérítését.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1.hu
30
Bejegyzés
Tisztelt Véseiné Gál Etelka!
A társasházbiztosítás általában nem terjed ki a lakók egyéni tulajdonában lévő ingóságokban esett károkra.
Így a laptopjában keletkezett kár a közös társasházbiztosítás alapján nem térülhet meg.
Üdvözlettel:
Román István
Biztosítási 1x1