Több évtizedes tapasztalattal rendelkező kárszakértő ismerősöm mondását idézem:

A kárrendezése a vagyonbiztosítások esetében már a biztosítás megkötésekor kezdődik!

Mit is mondott valójában ezzel – a rosszul megkötött biztosításra nem lehet az Ügyfél reményeinek, elvárásának megfelelően a kár valós összegét megtéríteni.

Milyen a rosszul megkötött biztosítás?

- nem a vagyontárgy valós értékével megegyező a biztosítási összeg
- a kockázatviselés helyén található vagyon csoportok vagy vagyontárgyak nem mindegyike kerül biztosításra
- a lehetséges kockázatok közül nem mindegyikre szól a biztosítás, vagy olyan kockázatokra is amire a kockázat felmérés eredményeként nem lenne szükség
- a biztosításközvetítője nem az ügyfél igényéből, a kockázat felmérés eredményéből indul ki a biztosítási ajánlat elkészítésekor
- az Ügyfélben nem tudatosul, hogy mire szól a biztosítása és főleg hogy mire nem jó az, mert esetleg az Ügyfél kérésére valami lett kihagyva belőle

Lehetne még sorolni, de most csak a leginkább előforduló hibákat emeltem ki.

Társasházak biztosítása esetén még egy érdekes probléma merül fel – az épület biztosítási összegének meghatározása.

Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek szerint a biztosítási összeget a szerződő (biztosított) határozza meg!

Ez társasházi épületek esetében elvileg épület valós újra építési értékével kellene, hogy egyező legyen.

Ezzel szemben a Társasház biztosításnál minden biztosító társaság díjszabása és feltételei tartalmaznak úgynevezett ajánlott újra építési egységárat (négyzetméter ár, Ft/nm) és azt a feltételt, hogy ennek az egységár alkalmazásakor a biztosító kárrendezés során nem alkalmazza az alulbiztosítás következményeként az arányos kártérítést.

A legtöbb biztosításközvetítő eladási taktikájában az első helyen szerepel, hogy az olcsót sokkal könnyebb eladni (és az Ügyfél is szívesebben köti meg az olcsót), mint az értékarányos, de drágább biztosítást. Ezért azt már „elfelejtik” a társasház biztosítási ajánlat elkészítésekor a Közös Képviselőnek, vagy a társasházi közgyűlés során kihangsúlyozni, hogy ez az ajánlott egységár egyben a kártérítés felsőhatára.

Mit jelent ez a társasházi károk rendezése esetén?

Ha az ajánlott egységárra kötődött meg a társasház biztosítása akkor a kisebb károk rendezése során nincs is probléma, hiszen az alapterület arányos biztosítási összeg mindig magasabb, mint a kár utáni helyreállítás költsége, a kár összege. Így valóban kártérítés történik, a kár 100 %-ban megtérül.

Viszont, amikor az alapterület arányos biztosítási összeg alacsonyabb, mint a kár utáni helyreállítás költsége, akkor a kártérítés felső határa ez az alapterület arányos biztosítási összeg. Ilyenkor a kár nem térül meg egészében, csak kárenyhítés történhet. Magyarul a biztosító kevesebbet fizet, fizethet mint amibe a kár utáni helyreállítás kerül!

Mikor fordul ez elő?

Természetesen amikor a legnagyobb a baj, például gázrobbanás történt, vagy egyik lakásban tűz keletkezett, melynek során az épület statikailag is megsérült, vagy amikor a felhőszakadás során a nagy mennyiségű felszínen áramló víz alámosta az épületet és az megsüllyed, mint nem rég történt. Tehát a jelentős nagy összegű károknál!

Ha biztosító az ajánlott egységárra megkötött társasház biztosítás alapján nem térítheti meg teljes egészében a kárt, akkor a társasházi közösség honnan fogja előteremteni a helyreállításhoz még szükséges esetleg több milliós összeget? Pótbefizetésekből?

A fentiek ismeretében csak egyetlen dolgot kell eldöntenie a lakóközösségnek a társasház biztosítás megkötésekor, mit akar a nagy, több milliós károk esetében, a kár 100 %-os megtérítését a biztosítótól, vagyis valódi kártérítést, vagy csak részleges megtérítését, kárenyhítést.